Szcenika

Ez a nyelvtörő szó a görög szkéné (a tulajdonképpeni görög színpad) latinosított változatából származik. Mai jelentése: a színrevitel művészete, azaz a képi megvalósítás során a sok összetevőből megteremteni a látvány egységességét, úgy hogy a játéktér saját dramaturgiája összhangban legyen a színre vitt történet dramaturgiájával. Szcenikai értelemben színrevitelről ma már nem csak a színházi előadásokkal kapcsolatban beszélünk, de ide soroljuk a különféle médiumok által közvetített összes mozgóképes megjelenést is.

A tér látása épp úgy nélkülözhetetlen a művészi látvány megteremtéséhez, mint a kamera sajátos „szemével“ való látásmód elsajátítása. A szcenika épp ezért nagymértékben támaszkodik az ábrázoló geometria, a színtan és az optika tanulása során szerzett reál ismeretekre.

A mozgókép játéktere – a kamera általmutatott kép – megannyi apró részletből épül fel. E részletek biztosítják a hitelességet, keltik az illúziót. Ennek érdekében a szcenikai művész, a látványtervező (production designer vagy art director) alapos ismeretekkel kell rendelkezzen a művészettörténet, az építészet, az öltözködés és a tárgykultura területén is. A mindezen ismeretek átgondolt alkalmazása révén megalkotott látványvilág a rendező hatékony munkájának, művészi teljesítményének legfontosabb segítője.

A tantárgy az animációs növendék számára tulajdonképpen fogalomismertetés annak érdekében, hogy művészi terveiket, szándékaikat a társművészetek és a technikai kivitelezés számára egzakt módon megfogalmazhassák, ugyanakkor a tematika felöleli a kivitelezés gyakorlatának, költség és időigényének ismertetését is.

Gárdonyi László

no images were found


no images were found