Dramaturgia

dramatúrgiaJourdain úr számára Molière Úrhatnám polgárában egyszercsak kiderül, hogy ő prózában beszél. Így vagyunk a dramaturgiával is: nem is tudjuk, hogy az életünk tele van dramaturgiával. Helyzetekkel, döntésekkel, egymásnak feszülő akaratokkal – és nem utolsó sorban párbeszédekkel és monológokkal. Minden művészi alkotásban ott van – rejtőzve vagy kihívóan – a dramaturgia. A művészi alkotásokban nem egy-egy pillanatra, mint a mindennapi életben, hanem szervezőerőként, a műveknek pilléreket, konstrukciót ácsolva – önálló valóságot teremtve. A cselekmény, a figurák, a helyzetek belső logikáját, hihetőségét, hitelességét biztosítja. A művészi megfogalmazás egyik biztosítéka.

Az animáció oktatás dramaturgia óráin a mindennapi életben megjelenő dramaturgiai  jelenségeket vizsgáljuk, konkrét helyzetek feldolgozásával. Filmeket nézünk és elemzünk elsősorban abból a szempontból, hogy a dramaturgia szabályai hogyan jelennek meg és működtetik az adott műalkotást (filmet), illetve éppenhogy mikor és hogyan „rúghatjuk fel” azokat. Közben rövid forgatókönyvírásába is belefogunk. Először egy közös rövid novellából írnak a diákok forgatókönyvet, majd saját témát formálnak forgatókönyvvé. Végül versfilmhez készítik el a forgatókönyvüket.

Mindezekkel egyidőben, folyamatosan beszélünk az alkotástól látszólag független, ám mégis nagyon fontos „prózai” dolgokról: a munka ütemezése, határidők betartása, kommunkáció egymással illetve egy leendő megbízóval.

Az egyéni munkák közösségben jönnek létre: egymásra figyelés, kritika és ötlet áramoltatása egymás felé – lényegében egy leendő közös munka leképezése adja a tanulmányok formáját.

Magyar Fruzsina